Into Darkness
2014. július 25., péntek @ 1:01 | hozzászólok

[Into Darkness]


DESIGN Hajajaj. Minden el van csúszva. A gyengén kivitelezett kódolásnál jobb az, ha egyáltalán nincs kódolás - megmutatom, miért:

(katt rá)


A fejléc összeszedettsége, hangulata és minimalizmusa remek alapot nyújthatna egy ennél jobban sikerült designhoz. Én javasolnám, hogy amíg nem tapasztalod ki a kódolást teljesen, térj vissza az alapsablonhoz, és koncentrálj inkább a színkezelésre: a zöldesszürke elüt a ciánkéktől, ami meg elüt az indigótól, a menük világos háttere meg vakít. Ezek ráadásul mind nehéz, fárasztó színek, blogokhoz semmiképp sem javaslom őket. Letisztult, fehér designt alkalmaznék: nem csak az olvasást könnyíti meg, de még idézi is a modern thriller/horror-divatot:



Ha rám hallgatsz, ezeket inspirációnak felhasználva egyszerűsítesz a fejlécen, és egy piros/fehér sablonra építesz; ha a váltás túl drasztikus az ízlésednek, a sötét tónusoktól akkor is mindenképpen megszabadulnék, és levenném a kódokat. 

ELRENDEZÉS A két szövegdoboz sorrendjét érdemes lenne felcserélni és az oldalakat a fölső sávba illeszteni, a számlálót meg legalulra - egyébiránt teljesen korrekt.

BELEKÖTÖK A CÍMBE, mert egy kissé zavaró, hogy nemrégiben ugyanezzel a titulussal jelent meg egy Star Trek mozi, amihez viszont nincs köze a történetnek. Ezen felül a magyar fordítás nem egyezik meg az angol jelentéssel (az "Út a Sötétségbe" Road to Darkness lenne, de szerintem érdemes nemes egyszerűséggel megmaradni a magyarnál.)

TARTALOM Az idézett részlet jó; a bemutatás megfogalmazása zavaros; a rózsás kép a legsötétebb kétségbeesésbe taszít. (Légy rá büszke, hogy a blogod egyedi témát talált a thriller-romantikával, és ne próbáld meg limonádé lávsztorinak álcázni!)
      Eleanore Grayson újságíróként dolgozik a The Sun-nál (nem kell kötőjel) (vessző viszont igen az "és" elé) és a helyi sorozatgyilkosról ír cikket. Vajon ki     (miért van itt space?) lehet ő ? Miért öl ? Ki a következő áldozat ? (a legunalmasabb és legközhelyesebb kérdések, amiket egy bűnügyi történetnél felvethet az ember) Munkájával (kinek a munkája? nyelvtanilag a mondat alanya a gyilkos, nem Eleanore) nemcsak saját magát , de környezetét és szeretteit is bajba sodorja és sorra kezdik érni a szerencsétlenségek ,(miért van minden írásjel előtt space...?)  mígnem barátnője kórházba kerül és őt küldi el munkahelyére a Waylon építkezési vállalathoz , hogy adjon le egy tendert. (túl konkrét a tender leadása a mondatrész korábbi sejtelmes talánjai (meg nem nevezett baj és szerencsétlenség) mellett.)  Itt találkozik a fiatal , jóképű vállalat elnökével (a mondat alanya a vállalat... tehát a vállalat jóképű és fiatal, nem Christian)  (vessző) Christian Waylonnal , aki szintén sötét titkokat rejteget. (klisé)
       Léone élete veszélyben , de nem adja fel. (klisé) Ám minél közelebbnek érzi a megoldást (vessző) annál távolabb kerül tőle mígnem váratlanul éri a felismerés... (és klisé)
ÖSSZESSÉGÉBEN A blognak arról kéne meggyőznie, hogy egy izgalmas, felkavaró és mindemellett romantikus történetet találhatunk itt, de az ellenkezőjét éri el az unalmas dizájnnal és a balul sikerült tartalombemutatásnál, bár az idézet és a témaválasztás ennél jóval tehetségesebb szerzőt sejtetnek. 
Bocsánat, hogy ilyen szigorú voltam, de egy ilyen jó alapkoncepciót vétek elvesztegetni. 

- Raistlin


← régi bejegyzések
új bejegyzések →


Layout by ©RISKADPERTIWI.

All Rights Reserved.